Lakóautós utazás Andalúziába
Képes beszámoló napról-napra
2018. április 17. kedd
Több, mint 2500 km megtétele után egy világvégi olajfa liget közepén találkozott össze kis csapatunk. Itt van ugyanis a 2000 méter feletti hegyek ölelésében az a kis családi kemping, ahonnan indul a programunk. A szomszédos hegyoldalból kecske és kacsák hangja hallatszik, jó esély van rá, hogy reggel kakas kukorékolásra ébredjünk. Szóval a lényeg, hogy mindenki szerencsésen megérkezett, és jókedvű.
2018. április 18. szerda
Buszos kirándulásra indultunk Andalúzia két szép reneszánsz városába: Ubeda-ba és Baeza-ba. Szerencsére a látnivalók szépsége feledtette idegenvezetőnk angol nyelvtudásának hiányát. Délután ellátogattunk egy oliva olaj készítő üzembe, ahol némi kóstolásra is lehetőségünk volt. Most végre éreztük, mi a különbség az extra szűz és a szűz között :-) Este volt még egy jó hangulatú közös vacsora a kempingben, házigazdáink igazán kitettek magukért.
2018. április 19. csütörtök
Ma elhagytuk Olivaországot, és Cordoba felé vettük az irányt. Egyből útba is ejtettünk egy-két fehér falut - ezek megkapóan látványos települések itt Spanyolország déli végein. Nem árt a falvak szélén leparkolni, mert ha beszorulunk, akkor a különösen szűk utcácskákon a tolatás izzasztó művelet egy lakóautóval :-) Cordoba verőfényes napsütéssel fogadott bennünket, néhányan már bringával fel is fedezték a környéket.
2018. április 20. péntek
Az egyszerűen elképzelhetetlen a mi számunkra, hogy egy várost teljesen átitasson a virágzó narancsfák illata. Pedig Cordobában most ez a valóság. A mai napot ebben az illatos városban töltöttük. Délelőtt Juan, az idegenvezetőnk kalauzolt bennünket az arab-keresztény-zsidó kultúrtörténet csodálatos emlékei közt. És láttunk még néhány csodálatos virágos udvart is, amelyeket már a májusi nagy versenyre készítettek elő. Délután önállóan csatangoltunk a városban, élveztük a különleges hangulatát, éttermeit.
2018. április 21. szombat
Elhagytuk Cordoba-t, és irány Andalúzia fővárosa: Sevilla. Aránylag kényelmes napunk volt, a többség megriadt a sevillai fesztivál miatti útlezárásoktól, és igyekezett elérni a parkolónkat, amilyen hamar csak lehet. Aki betért Carmona-ba, az egy tündéri kisvárosban sétálhatott néhány órát, és esküvőtől-keresztelőig mindenféle családi ünnepet láthatott. Este következett utunk egyik fénypontja: a sevillai Feria. Elképesztő forgatagba csöppentünk, zene, tánc, csodálatosan öltözött nők, elegáns urak és szépen feldíszített lovak közé.
{gallery}stories/vezetett_utak/andaluzia_2018/5nap/{/gallery}
2018. április 22. vasárnap
Reggel, mikor kilestünk a kocsi ablakán, csúnya, ködös időt láttunk. Kicsit ijesztő is volt, hogy miképpen lesz ebből sevillai városnézés. Aztán ahogy besétáltunk a városba, úgy bújt elő a nap, és végül ideális kirándulóidőben csodálhattuk végig Sevilla nevezetességeit: a Királyi Palotát, a Katedrálist meg a többieket. A kocsikhoz visszaérve - köszönhetően a modern technikáknak - láttuk, hogy 17-18 kilométert gyalogoltunk. :-) Este a csoport egy része még ellátogatott egy tipikus helyi eseményre, a bikaviadalra. A véres eseményekről majd holnap számolunk be, mert lapzártáig nem érkeztek még vissza a 'viadorok'.
2018. április 23. hétfő
Tegnapról még adósók vagyunk a bikaviadalról szóló beszámolóval. A több mint tízezres tömeg és a hangulat magával ragadó volt. Az egész rituáléból sugárzott a sokéves hagyomány, de abban megegyeztünk, hogy egyszer elég volt egy életben a bikaviadalt végignézni.
Aztán az éjszaka hatalmas vihar száguldott felettünk végig, de csak azért, hogy nap közben már kiváló időben kerüljön sor a mai fő látványosságra: egy külszíni művelésű bánya múzeumra. Döbbenetes, hogy az ember milyen pusztítást tud a természetben véghezvinni, de erről beszéljenek inkább a Marsbéli tájakon készült fényképek.
2018. április 24. kedd
El Rocio. Egy kisváros, amelynek 900 állandó lakója van, de a pünkösdi zarándoklatkor több, mint egymillió ember érkezik ide. Lóháton, lovaskocsival és gyalog. Egy kisváros, amelynek csak egyetlen aszfaltozott utcája van, a többi homokos, hogy a lovakkal lehessen közlekedni. Ahol a kocsmában olyan magas asztal is van, amelynél lóról is lehet fogyasztani a sört. És nem mellesleg itt van Spanyolország legnagyobb nemzeti parkja, ahová egy nagyszerű idegenvezető vitt el bennünket egy terepjáró busszal ma délelőtt. Láttunk egy csomó madarat, szarvast és majdnem hiúzt is :-) Délután elmentünk abba a városba, ahonnan Kolombusz indult az első útjára, sőt végigjártuk hajói másolatait is. Nagyon jól visszaadta ez a kiállítás a földrajzi felfedezések időszakának hangulatát. Aztán még megmásztunk néhány jó nagy homokdűnét, és este egy remek hangulatú beszélgetéssel zártuk a napot.
2018. április 25. szerda
Ma megkerültük a Donana Nemzeti Parkot, ahol tegnap kirándultunk, és Sevillát érintve Cadiz szomszédságában táboroztunk le 3 éjszakára. Útközben volt lehetőség fehér falut (bocsánat, igazából fehér várost) nézni, Jerezben egy kicsit sétálni, majd egy kellemes, óceán parti kempingben fejeztük be a napot. Most egy kicsit lassítunk az iramon, de csak azért, hogy pár nap múlva frissen indulhassunk új élmények felé. Időjósunk, Kati szerint ma éjjel ismét esni fog...
2018. április 26. csütörtök
Szabad nap. Persze egy ilyen jó kis érdeklődő csoportnak ez nem azt jelenti, hogy nem megyünk sehová. Csak annyit, hogy végre reggel egy jót lustálkodtunk, és több helyen kolbászos-szalonnás rántotta került a reggeliző asztralra. Aztán dél körül mindenki elindult. Bringával vagy gyalog bejárni a környéket, de Jancsiék visszamotoroztak Jerezbe, hogy megnézzék a királyi lovasiskola előadását: Ahogyan az andalúz lovak táncolnak. El voltak tőle ragadtatva. A mai nap hőse Pap Kati, aki megfürdött az óceánban :-)
2018. április 27. péntek
A környék, ahol vagyunk a sherry hazája. A borászatok, amelyekben ezek a különleges italok készülnek bodega névre hallgatnak. A mai napot egy ilyen bodega látogatással, majd egy kis sherry kóstolással kezdtük. Utána jól esett a hajókázás Cadizba, Európa legrégibb városába. Egy kellemes séta után irány vissza a kempingbe, ahol a közös vacsorán gazpacho és párolt ökörfarok várt ránk. Okos gépeink azt mutatták, hogy ma ismét kb. 20 ezer lépést tettünk meg. Ja és napok óta tart itt is a tavaszi nagy ünnep, a Feria. Nincs okunk unatkozni...
2018. április 28. szombat
Zoliék és Jancsiék nagyon korán elindultak a kempingből, hogy ma áthajózzanak egy rövid kirándulás erejéig Tangerbe, Marokkóba. A többiek szép nyugodtan indultak neki a kb. 110 km-es útnak, hogy közben megcsodáljanak egy újabb fehér falut, meg az Afrikához legközelebbi kiszögellésen épült Tarifa-t. Estefelé a kempingből lesétáltunk a partra, és különleges látvány fogadott bennünket: előttünk az afrikai partok, keletre Gibraltár jellegzetes hegycsúcsa, az előttünk elterülő homokos parton pedig a kitesurf nevezetű sportot űzők színponpás kavalkádja.
2018. április 29. vasárnap
Aki tegnap odaát járt Afrikában, az nagyon élvezte a programot. Ma reggel Gibraltárhoz érkeztünk, ahol autóbusszal jártuk végig a főbb nevezetességeket és mentünk fel a sziklához is. Természetesen a legnagyob sztárok a szabadon élő majmok voltak, akik gátlás nélkül pózoltak a kiváló fényképekhez, illetve lopkodták el a turisták táskájából az ennivalót. A fárasztó napok után a délután pihenéssel telt. Most este pedig a kikötőből csodáljuk a lemenő napban a jellegzetes alakú gibraltári hegyet.
2018. április 30. hétfő
Ma egy rövid időre elbúcsúztunk a tengertől és északnak indultunk a hegyekbe. Egy római korból megmaradt kénes gyógyfürdő után gyönyörű panorámaút vezetett az egyetlen fehér faluig, amelyik KÉK. A Hupikék Törpikék egyik filmjét forgatták itt, majd a falu lakói úgy döntöttek, hogy ők megőrzik a házakat ebben a színben. Hát bizony megdöbbentő látvány. Aztán sorban volt még egy Ronda nevezetű város - amely az egyik legszebb itt Andalúziában - majd a flamingók költőhelyeit figyelhette meg alaposan akinek volt jó látcsöve.
2018. május 1. kedd
Úgysem hiszi el senki, ha azt mondjuk, hogy ma Andalúziában esett a hó. Pedig a hegyek közt még ez is előfordult. Így talán nem csoda, hogy éjszakánként bizony megy a fűtés a lakóautókban. Egyébként ma ismét egy szép napon vagyunk túl. A fő látványosság El Torcal sziklarengetege volt. Délután Malagába érkeztünk, most három éjszakát az itteni kempingben fogunk tölteni.
2018. május 2. szerda
A mai napot Malagában töltöttük. Gabi, a magyar idegenvezetőnk segítségével barangoltuk körbe a várost. Voltunk piacon, kikötőben, láttuk a körmenetekhez használt eszközöket, a kikötőt. Utána ki-ki ízlése szerint választhatott a múzeumok (Picasso, autómúzeum), az éttermek, vagy csak a céltalan csavargás között. Közben hiába próbáltuk lefotózni a fejünk felett a pálmafákon folyamatosan ricsajozó szabadon élő papagájokat, azok ügyesen mindig elbújtak előlünk.
2018. május 3. csütörtök
A délelőtt a pihenésé volt. Bár lett volna esély egy-két érdekes programra, mégis a csapat tagjainak láthatóan jobban esett a kényelmes reggelizés és készülődés. Azért, ha ma nem is járt senki a Krokodil Parkban, most mégis felteszünk erről néhány képet, mert korábban elmaradt. Aztán délben nekivágtunk, hogy időben odaérjünk a mai fő látványosságunkhoz: kirándulás a Király Ösvényén. Ez egy kb. 10 kilométeres túra egy elképesztő szurdokon keresztül. Nincs mit mondani róla, meséljenek a fényképek.
2018. május 4. péntek
A Sierra Nevada hegység hófödte csúcsai vártak ma bennünket és a végcél Granada volt. Útközben még megcsodáltuk az üvegházak tengerét is, majd északnak fordulva ki délről, ki északról - akiket meg elkapott a zivatar azok meg semerről - bemerészkedtünk a Sierra Nevadába. Vad vidék, különleges falvak, hideg (1 °C), eső és hó fogadott bennünket. Az esti megbeszélést a granadai kempingben már megint kellemes napsütésben kezdük meg.
2018. május 5. szombat
Úgy tartják, hogy a granadai Alhambra a világ nyolcadik csodája. A pazar paloták, kertek látványa és a végnélkül hömpölygő túrista áradat bizonyítja ezt az állítást. A délelőttünket itt töltöttük, majd a belvárosban sétáltunk egy nagyot. Majd este következett az utunk egyik csúcspontja: a flamenco táncest. A barlangban berendezett étterem kicsi színpadán egy lenyűgöző előadást láthattunk. Ja, és a vacsora is finom volt :-)
2018. május 6. vasárnap
Elbúcsúztunk Granadától, és dél felé, az utolsó kempingünknek vettük az irányt. A Sierra Nevada havas hegyei kísértek bennünket egy darabon, de csak azért, hogy utána teljesen megváltozzon a táj. Előbb a Tabernas kősivatag, majd a tenger közelében a zöldségültetvények sátrai szegélyezték az utunkat. Közben először Guadix barlanglakásait, majd La Calahorra várát néztük meg. Délutánunkat egy olyan filmstúdió területén töltöttük, ahol sok-sok western filmet forgattak. A díszletek között nekünk is jutott egy kis lövöldözős vadnyugati lovasbemutató.
2018. május 7. hétfő
Hamarabb elérkezett az utolsó nap, mint ahogy számítottunk rá. Jól rápihentünk a hazavezető hosszú útra, fél kilenc körül még alig volt olyan autó, amelynek résnyire nyitva lett volna az ajtaja. Aztán azért lassan elindultunk. Ki csak a közeli tengerpartot felfedezni, ki Almériába, Jóskáék pedig bringával járták be a környéket. Este egy búcsúvacsora, meg az út közös értékelése volt a program. Jó utat mindenkinek hazafelé!
