A szabadidős járművekben az elektromos hálózattal azonos fontosságú energiaforrás a gázrendszer. Míg az előzőt világításra, különböző automatika elemek táplálására, szellőztetésre, klimatizálásra, a hűtő működtetésére, esetenként melegvíz előállításra használjuk elsődlegesen, és fűtésre, főzésre csak másodlagosan, addig utóbbi a főzést, fűtést, melegvíz előállítást szolgálja elsődlegesen és másodlagosan a hűtőgép energiaforrása.
LAKÓAUTÓK GÁZ, FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ ELŐÁLLÍTÓ RENDSZERE
A gáz rendszer előnye, hogy az energia viszonylag olcsó (15-25 € egy 11 kilós palack cseréje) ugyanakkor helytől és időtől függetlenül rendelkezésre áll. Hátránya, hogy külön odafigyelést igényel, mert használata rendkívüli veszélyeket rejt magában, a palackok cseréje, töltése problémás lehet és a palackok elég komoly többlet súlyterhelést jelentenek.
GÁZPALACKOK ÉS ELOSZTÓHÁLÓZAT
Szabadidős járművekben propán, illetve propán-bután gázt alkalmaznak. A gázpalackoknak külön ún. gázpalack tartó szekrényt alakítanak ki, mely mindig kívülről kezelhető és benne a palackok rögzíthetőek. Előfordul az is, hogy a lakóautókba vagy lakókocsikba a gázüzemű autókhoz hasonló fixen beépített tartályokat szerelnek. Egyes kisebb fogyasztók (kempinglámpa, szabad térben használatos főzőlapok, grillek, esetleg elősátor fűtés) többsége különálló palackokkal szerelt készülék. Itt általánosan használatosak a Campingaz kék palackjai vagy patronjai.
A lakóautók gázrendszerének kiinduló pontja és egyben legfontosabb eleme a gázpalack. A hazai szabadidős járművek döntő többségébe az ún. német szabványú palackokat szerelték be. Ezek kétféle kivitelben és kétféle méretben léteznek. A leggyakrabban használt acélpalackok zöldesszürke színűek piros csíkkal és szelepzáró kupakkal. 5 és 11 kilós töltősúllyal vannak forgalomban, önsúlyuk általában magasabb a töltősúlynál. A nem egész harmad akkora súlyú, de háromszor annyiba kerülő alumínium palackok 6 és 11 kilós töltettel kaphatóak. A járművekben általában két palacknak alakítanak ki helyet. Egyes régebbi magyar gyártmányú lakókocsikat a hazai hálózatban kapható 11 kilós alumínium palackokkal szerelték fel, de ezek biztonsági okokból járművekben ma már nem használhatóak. A gázpalackokat rendszeresen nyomáspróbáztatni kell. Ezt csere esetén a töltőüzemben automatikusan megteszik, de a lejárt nyomáspróbájú palackok újratöltését megtagadhatják. A nyomáspróba lejáratát a palack nyakán tüntetik fel, ezek 10 évig érvényesek.
A rendszer következő eleme a palack elzáró szelepére balmenetes hollandi anyával közvetlenül csatlakozó nyomásszabályzó. Míg a palackban a minél nagyobb tárolható mennyiség érdekében nagy (a gáz típusától és a hőmérsékletétől függően általában 2-8 bar) nyomást alkalmaznak, addig a készülékek kisnyomásúak. Korábban - a 90-es évek közepéig - 50 mbar-os túlnyomást alkalmaztak elterjedten a német nyelvű országokban. Ma már a 30 mbar-os eszközök az általánosak, csak ilyen készülékeket lehet gyártani és forgalomba hozni. Ez azt jelenti, hogy a készülékek a légköri nyomásnál csak mintegy 3-5 %-kal magasabb nyomású gázzal működnek. A kétféle nyomáscsökkentő kinézetre azonos, csak a műszaki adatlap alapján lehet azokat megkülönböztetni egymástól. Nagyon kell figyelni arra, hogy a nyomáscsökkentő a lakóautóba beszerelt készülékekhez illeszkedjen. A tűzhelyek és grillek általában nem érzékenyek erre a különbségre, de pl. a kombikazán tönkremehet, ha tartósan magasabb nyomású gázzal üzemeltetjük, és a fogyasztás is indokolatlanul megnő.
Különböző nyomáscsökkentők kaphatóak. Van egy vagy több kimeneti csatlakozóval rendelkező, egy- és kétfokozatú, kapható állítható, vagy manométerrel szerelt, létezik biztonsági elzáró szeleppel vagy anélkül. A kemping áruházak kínálatában szerepel olyan nyomáscsökkentő is, mely 50 mbar-ról 30 mbar-ra csökkenti a túlnyomást, és ezzel szükség esetén mindkét nyomásértékre gyártott készülékek üzemeltethetőek egyidejűen. Ezt a készüléket kell olyan kempingekben is alkalmazni, ahol 50 mbar-os fix gázhálózat van kiépítve, és 30 mbar-os készülékekkel szerelt járművünkkel akarunk felcsatlakozni. Kapható olyan szerelvény, - a Doumatic Plus, DuoComfort, DuoControl - mely automatikusan biztosítja a kiürült palackról a váltást a telire, sőt távjelzést ad a lakótérbe (ára a kiviteltől függően 60 és 200 € között mozog). A lakóautó gyártók számára kötelező, 2006. január 1-től érvényben lévő szabályok szerint csak olyan nyomáscsökkentővel lehet a járműveket forgalomba hozni, amely az esetleges balesetnél a gáz kiömlését meggátolja (ilyen pl. a SecuMotion).
A gázrendszer üzemeltetésének egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mennyi van még a palackban? Az igazán precíz megoldás a palack megmérése. Ez elég munkaigényes feladat és mérleg is kell hozzá. Ki kell szerelni a palackot, lemérni és a nyakán feltüntetett önsúly értékét kivonva a mért adatból határozhatjuk meg a töltet súlyát. Ma már kaphatóak olyan szerkezetek is, melyek a rendszer megbontása nélkül, kívülről felerősített érzékelők segítségével jelzik a töltöttség szintjét, akár a lakótérben is. Áruk 100 és 200 € között mozog attól is függően, hogy egy, vagy két palackot figyelnek. A legegyszerűbb és legolcsóbb berendezés, ami a gázpalack hőmérsékletét méri, és ez alapján állapítható meg a gáz szintje. Jelen pillanatban az ára 6,5 €.
A nyomáscsökkentőtől az egyes fogyasztókhoz az elosztó hálózat juttatja el a gázt. Ez a fixen szerelt szakaszokon általában 8 vagy esetleg 10 mm átmérőjű acélcsövekkel épül ki. A flexibilis szakaszokon (például a nyomáscsökkentőhöz közvetlenül csatlakozó darabon) duplafalú megerősített, hasonló átmérőjű, tipikusan narancssárga színű gumicsöveket használnak. A csövek a szerelvényekhez és készülékekhez kónuszos, balmenetes, hollandi anyás kötésekkel csatlakoznak. A balmenetes hollandi anyákat a hatlapú rész közepén egy kis beszúrással jelzik. Az elosztóhálózat fontos elemei a fogyasztók egyéni elzáró szelepei. Ezeket 2, 3 vagy 4 szelepből álló sorokban telepítik, és általában a konyha részben a mosogató, vagy a munkaasztal alatti szekrényben kapnak helyet. Szokásos a szelepeken feltüntetni a fogyasztó szimbólumát. A kemping áruházak kínálatában a csatlakozók, átmenetek, könyökök, elágazások, elzáró- és szabályzószelepek széles választéka szerepel. A kínálatban megtalálhatóak a különböző szabványú palackok csatlakoztatásához illetve a német szabványú palackok más országokban történő töltéséhez használható átmenetek is.
A lakóautók oldalán külső gázcsatlakozás alakítható ki akár utólag is. Erre egy speciális gyorscsatlakozóval lehet a készülékek flexibilis csövét csatlakoztatni. A külső gázcsatlakozónak a többi fogyasztóhoz hasonlóan a belső térben van egyedi elzáró szelepe, és magán a csatlakozón is találunk biztonsági elzáró szelepet. Ez utóbbi az újabb változatoknál már gázömlés és az ezzel összefüggésben szóbajöhető tűz és baleset elkerülése érdekében olyan kialakítású, hogy nem nyitható addig, amíg a gyorscsatlakozó nincs felcsatlakoztatva, illetve a gyorscsatlakozó nem bontható, amíg a szelep nincs elzárva. A külső gázcsatlakozó grill, szabadtéri főző, hűtőláda vagy elősátor fűtés működtetésére szolgálhat.
Téli üzemeltetés esetén számolni kell azzal a fizikai ténnyel, hogy normál légköri nyomáson a cseppfolyós bután csak 0 °C felett, a propán -40 °C felett gázosodik. Ezért propán-bután töltetű palackoknál hidegben nem az egész töltet nyerhető ki, csak a propán része és többszöri töltés-kifogyasztás során a felhalmozódó bután miatt a palack kapacitása egyre csökken. A bután felszaporodása működésbeli gondot nem okoz, később meleg időben kinyerhető a palackból. A jelenség ellen télen tisztán propán töltet alkalmazásával védekezhetünk. Ezek a gázkészülékek - pl. a gázautókkal ellentétben - nem folyékony, hanem légnemű halmazállapotú gázzal működnek. Ezért nem szabad pl. a gázpalackokat fektetve beszerelni.
A gázelosztó rendszert érintő másik specifikus téli probléma, hogy a nyomáscsökkentő elfagyhat és nem szolgáltat gázt. Ez ellen a nyomáscsökkentőre szerelhető és 12 Voltos egyenáramról működő, kb. 25 €-ért beszerezhető EIS-EX fűtőkészülék alkalmazásával védekezhetünk, mely 4 C°-nál lép működésbe. Téli üzemeltetésnél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a flexibilis csövek fagytűrőek legyenek.
KONYHAI KÉSZÜLÉKEK
A legszokásosabb fogyasztó a tűzhely. Ez általában beépített kivitelű, 2-4 égőfejes, és használata azonos a háztartásokban szokásos gáztűzhelyével. A korszerű változatok termoelemes lángőrrel és biztonsági elzárószeleppel vannak felszerelve. Az egyszerűbb kivitelűek nem rendelkeznek gyújtó egységgel, de vannak piezoelektromos vagy elektronikus gyújtóval felszerelt készülékek is. Kisebb lakóautók számára készítenek mosogató medencével egybeépített változatot is. A tűzhely a lakóautó egyetlen olyan gázkészüléke, mely az égéshez használt friss levegőt a lakótérből kapja, és az égéstermék is a lakótérbe távozik. Ezért a tűzhely használatakor mindig szellőztessünk! A gáztűzhellyel fűteni szigorúan TILOS!
Extra felszerelésnek számít a gázsütő. Alap felszereltségben általában nem szerepel, de közepesnél nagyobb lakóautókban a helye sokszor elő van készítve. Általában 1-1.2 kW hőteljesítmény leadására alkalmas készülékek kaphatóak, melyeknek grill égővel kiegészített, 2.3-2.8 kW teljesítményű változataik is vannak. Gázfogyasztásuk 73 - 200 gramm óránként. Csak a sütő 350 - 450 €-ba, míg a grillel kiegészített változat mintegy 100 €-val többe kerül. A sütőhöz a friss levegő biztosítása és az égéstermék elvetése érdekében a hűtőknél használtakhoz hasonló, külön szellőzőnyílásokat kell beépíteni.
A hűtőgép csak másod, illetve harmadlagos energiaforrásnak használja a gázt. A lakóautókban használatos hűtőgépek legfontosabb jellemzője, hogy a különböző körülmények közötti felhasználás miatt rendszerint három (230 V váltóáram, 12 V egyenáram és PB gáz) energiaforrásról képesek működni. Méretük szerint az egészen kicsi 60 literestől a külön mélyhűtő részt is tartalmazó akár 150 literes változatokig sorolhatóak. Áruk a különleges kivitel miatt sokkal magasabb a háztartásokban használt társaikénál, 1-300 ezer forint is lehet. Ezek a gépek abszorpciós elven működnek. Ennek oka, hogy csak ezen az elven lehet gázról működő hűtőszekrényt készíteni.
A régebbi, illetve az egyszerűbb kivitelű hűtőgépek esetében az üzemmódok között csak kézzel lehet választani, a hűtés mértéke csak hálózati és gáz üzemben szabályozható (külön kezelőszervvel), és a gázt esetleg kézzel kell begyújtani. A modernekben már beépítésre került egy automatikus energiaforrás választó rendszer (német rövidítése AES). Ez utóbbi a felépítmény akkumulátoráról működik, és figyeli az egyes energiaforrások rendelkezésre állását. A 230 Voltos forrás az elsődleges. Másodlagos a 12 Voltos betáplálás, de ez csak akkor kapcsolódik be, ha az akkumulátort valami tölti. Harmadikként veszi figyelembe a gázt, mint energiaforrást. Ez utóbbihoz automatikus begyújtás és lángfigyelés is tartozik. Az egyes üzemmódok között megfelelő késleltetések vannak beállítva, hogy rövid idejű kimaradások (például tankolás miatti megállás) ne okozzon indokolatlan kapcsolgatásokat. A rendszer figyeli a bejövő hálózati feszültséget és egy megadott feszültség szint alatt átvált gáz üzemre. Erre olyan kempingekben kell figyelni, ahol a hálózat túlterhelt és erősen ingadozik a feszültség. Ilyenkor - ha nem akarjuk, hogy leálljon a hűtés - a gázcsapot be kell kapcsolni. Legideálisabbak azok a készülékek, melyeken az automatikus és kézi energiaforrás választás is rendelkezésre áll. Általában elmondható, hogy a külső hőmérséklet és a tárolótérben lévő élelmiszerek mennyiségétől függően gázból 300-400 grammot használnak napjában, ami azt jelenti, hogy egy feltöltött 11 kilós palackról akár egy hónapig is elmegy a hűtő. Az égéshez a friss levegőt a készülék hőcserélőjének légáramlását biztosító alsó szellőzőnyíláson keresztül kapja, az égéstermék a felső szellőző külön részét képező kivezetőnyíláson távozik. Külön kell figyelni arra, ha a kiömlő nyílás ablak közelében vagy alatt van, a külső légáramlás ne hozza be az égésterméket az esetleg nyitott ablakon.
Nem közvetlen konyhai készülék, de a főzéshez használjuk a grilleket. Mióta a kempingek jelentős részében a tűzveszély csökkentése és a kemping talajának védelme érdekében tiltják a faszenes grillek használatát, előtérbe került a tisztább, jobban szabályozható, de sokkal kevésbé hangulatos gáz és elektromos grillek használata.
A kisebb gázos készülékekhez külön Campingaz palackot vagy patront használnak. A nagyobb teljesítményű és ezzel nagyobb társaságok igényeit is kielégítő darabok a lakóautókban használatos 30 mbar-os propán-bután gázzal működnek. Egyszerű esetben a lakóautó hálózatától független, külön palack és nyomáscsökkentő lehet az energiaforrás, de ilyenkor számolni kell a többlet teherrel, a járulékos palack töltésének/cseréjének gondjával. Ha van a járművön külső gázcsatlakozó, ehhez csatlakoztatható a grill.
FŰTŐ ÉS VÍZMELEGÍTŐ KÉSZÜLÉKEK
Az Európában használatos lakóautók szerkezete tapasztalat szerint a tavasztól őszig tartó időszakban, amikor az éjszaka és a nappal között jelentős hőmérséklet ingadozás tapasztalható, mintegy 4-6 C°-os "szigetelést" biztosít. Ez azt jelenti, hogy ha éjjel kint 7 C°-ra hűl le a levegő, külön beavatkozás nélkül 11-13 C° alakul ki a belső térben, míg a nappali felmelegedés zárt ajtók és ablakok mellett kb. ugyanennyivel kevésbé jelentkezik a felépítményben. Az északi országok igényei szerint gyártott, megerősített szigetelésű járművek ennél jobb értékeket képesek biztosítani. Sokat jelenthet a hővédő rolók felhúzása és a vezetőfülke ablakaira a hővédő paplanok felhelyezése. A fentiek alapján már a tavaszi és őszi időszakban is szükség lehet éjjel kisebb-nagyobb mértékű fűtésre. A szükséges hőteljesítmény az általában 15-25 m3-es lakóautó felépítményekben ilyenkor 1-2 kW. Télen a tartósan sokkal hidegebb időszakokban ennek 2-3-szorosára is igény lehet.
A szabadidős járművekben használatos gázos fűtő és melegvíz előállító készülékek piacán a német Truma cég szinte egyeduralkodó. Készülékeit építik be a szabadidős járművek döntő többségébe és a kemping áruházak kínálatában is meghatározó ezen termékek részesedése. A készülékek vagy csak egy funkciót látnak el (gázkályha, bojler), vagy kombinált megoldást alkalmaznak.
Gázkályha esetén a régebbi megoldásoknál egy piezoelektromos gyújtószerkezettel kézzel kell begyújtani a gyújtólángot, majd a gázszelep megfelelő mértékű kinyitásával szabályozhatjuk a leadott hőmennyiséget. A modern készülékek elemmel működnek, gyújtásautomatikával és hőfokszabályzóval is fel vannak szerelve. Teljesítményük 1.8 - 5.5 kW, melyhez folyamatos üzemben óránként 170 - 480 gramm gázt használnak fel. Az égésterméket a hőszigetelés miatt duplafalú csövön és általában a lakóautó tetején elhelyezett kéményen keresztül vezetjük ki a szabadba. Az égéshez szükséges friss levegőt a lakóautó alaplemezében lévő külön szellőzőnyíláson vezetik a zárt rendszerben működő égőfejhez. Áruk a 300-600 € tartományban mozog. Ezek a kályhák rendszerint a szekrény alatt kerülnek elhelyezésre, és hőjüket vagy közvetlenül adják le a környezetnek (ekkor nehéz biztosítani az egyenletes hőmérsékletet a belső térben), vagy külön meleg levegőt szállító csőhálózaton keresztül, fűtőventillátor juttatja el a jármű különböző pontjaira (nappali, hálórész, fürdőszoba), ahol a kiömlőnyílások pillangó-szelepei segítségével lehet helyileg szabályozni a hőfokot. A meleg levegő elosztóhálózatot 5-8 cm átmérőjű, belül alumínium, kívül papír, hullámos falú (hajlítható) csövekkel építik ki (a legújabb típusokon belül még egy műanyag borítás is van), melyhez a szerelvények (könyökök, elosztók, szűkítők, stb.) széles skálája kapható. Még az elősátor fűtéséhez is létezik külső meleg levegő csatlakozó. Az általában több fokozatú fűtőventillátor 12 V-ról működik, (de van 230 V-os változat is lakókocsiknál), teljesítmény felvétele jelentős (12 V-nál max. 13 W, 230 V-nál 65 W), ezért a felépítmény villamos energiamérlegénél számolni kell vele. Ára 150-200 €.
Az elősátrak fűtésére különböző teljesítményű hősugárzók, hőlégfúvók és mobil gázkályhák szolgálnak. Ezek vagy külön palackról és nyomáscsökkentőről, vagy külső gázcsatlakozóról működhetnek. Az ilyen készülékek a fűtött térből nyerik a friss levegőt és égéstermékük is oda távozik. Ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a megfelelő légcsere biztosított legyen. Elősátor fűtéséhez a Trumánál létezik egy speciális készlet, ami a járműben lévő fűtés segítségével melegítheti az elősátrat.
A korszerűbb szabadidős járművekben kombikazánt alkalmaznak. Ezek egy készülékben biztosítják a fűtés és a víz melegítés feladatát, beleértve a fűtőventillátort is. Súlyuk a bojlerben lévő 12 liter víz nélkül 17-20 kg, ami valamivel kevesebb, mint külön készülékek esetén és a helyfoglalás is kisebb. Kezelésük kombinált vezérlő elemmel történik, mellyel egyrészt kiválaszthatjuk a szükséges üzemmódot (csak fűtés, csak víz melegítés, mindkettő, vagy egyik sem), másrészt a fűtési hőfokot (9 fokozatban). A meleg víz hőfokát csak víz melegítés üzemmódban lehet megválasztani (40 vagy 60 C°). Ezen a kezelőszerven vannak azok a LED-ek is, melyek a készülék üzemállapotát jelzik. A lakótér hőmérsékletét érzékelő szobatermosztát és biztonsági víztelenítő szelep egészíti ki a rendszert. A készülék teljesen automatikus, a begyújtást, lángfigyelést, biztonsági kikapcsolást az automatika végzi. Az égéshez szükséges friss levegőt is az oldalfalon keresztül kapja, mivel a kémény nyílást dupla cső köti össze a készülékkel. A "csőben cső" megoldás belső csövén távozik az égéstermék, a külső cső és a belső cső között szívja be az égéshez szükséges levegőt. Itt is figyelemmel kell lenni arra, hogy az égéstermék nyitott ablakon keresztül ne juthasson vissza.
2006 óta nyitható ablak alatt nem lehet gázkéményt elhelyezni, vagy csak egy speciális ún. ablakkapcsolóval, ami érzékelve az ablak nyitását, automatikusan lekapcsolja a gázkészüléket, az ablak becsukása után pedig visszakapcsolja azt.
Kombikazánokat a Truma két méretben ajánl. A kisebbik kapacitása korábban 3.4, ma 4 kW-os, míg a nagyobbik 6 kW-os hőteljesítmény leadására alkalmas. A kisebbiknek két (2 ill. 3.4/4 kW), a nagyobbiknak három (2, 4 ill. 6 kW) teljesítmény fokozata van, melyek közül a fűtés hőigényének függvényében az automatika maga választ. Nyári üzemben (csak víz melegítéshez) mindig a legalacsonyabb fokozat kerül bekapcsolásra. Az EL-lel jelölt készülékekbe egy 450 W-os elektromos fűtőbetét is beépítésre került, mely gáz hiányában is tudja a víz melegítést biztosítani. A 6 kW-os berendezésnek van egy EH jelű változata, melybe egy kétfokozatú 1800 W-os elektromos fűtőbetét kapott helyet. Ez szükség estén a fűtés feladatát is képes ellátni, de a gáz energiaforrással egyidejűleg is használható 7.8 kW-ra növelve a készülék kapacitását. Az elektromos fűtőbetét ki-bekapcsolására külön kezelőszerv szolgál, a melegvíz hőfoka nem szabályozható. A kombikazánok drága szerkezetek, áruk a kapacitástól és kiviteltől függően 1300-2000 € között mozog. A gázfogyasztás az alkalmazott teljesítmény fokozattól és a fűtés hőigényétől függően 170-490 gramm óránként, ami azt jelenti, hogy téli időszakban akár minden második nap szükséges lehet a palack cseréje. A berendezés 180-280 m3/óra meleg levegő szállítására alkalmas, ami kb. óránként tízszeres légcserét biztosít. A meleg levegő eljuttatása a kívánt helyekre mindig csőhálózaton történik. Itt vigyázni kell, hogy valamennyi kiömlőnyílást egyidejűleg ne zárjunk el és a levegő visszaforgatás útját is hagyjuk szabadon, mert légáramlás hiányában a kazán túlmelegedhet és védelme leold (a 3,4 vagy 4 kW-os nál max. 1-et lehet lezárni, a 6 kW-osnál tilos akár egyet is!).
A kombikazánt általában a szekrény alatti részben vagy más rakodó térben (pl. garázs) helyezik el. Jelentős súlya miatt a felépítmény-konstruktőrök igyekeznek a tengely közelében helyet találni neki. A kombikazánok második generációja kicsit kisebb mérettel és súllyal, valamivel jobb hatásfokkal, de szinte azonos szolgáltatásokkal mostanság jelenik meg a piacon. A berendezés fontos tartozéka az elektromos biztonsági leeresztő szelep. Ez alap kiépítésben csak kézzel zárható el (általában egy piros gomb felfelé húzásával), de távvezérelhető változata is van, és egy, a fedélzeti akkumulátorról működő elektromágnes tartja bekapcsolva. Ez automatikusan biztosítja, hogy a bojler leürítésre kerüljön, ha az akkumulátort kiszereljük, ugyanakkor a főkapcsoló kikapcsolása nem feszültségmentesíti a biztonsági szelepet. Erre figyelemmel kell lenni a jármű esetleges szervizelése során. Hosszabb leállítás esetén is gondolni kell erre, az elektromágnes áramfelvétele 35 mA, ami önmagában egy-két hónap alatt fogyaszt le egy jól feltöltött akkumulátort. A biztonsági szelep legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a bojler elfagyását. Ezért 4 C°-nál automatikusan leürít és csak 8 C°-nál lehet ismét elzárni. Hatékony működéséhez biztosítani kell, hogy a leeresztőnyílás mindig szabad legyen, sár, vagy egyéb szennyezés, esetleg eljegesedés ne akadályozza a leürítést. Más szempontok mellett ez a biztonsági szelep is indokolja, hogy magára hagyott lakóautóban a villamos hálózat főkapcsolóját lekapcsoljuk. Ugyanis, ha a szelep bármi miatt (hőmérséklet csökkenés, vagy meghibásodás) működésbe lép, a leeresztésre kerülő víz miatt a nyomás csökken a csőhálózatban, melyet a szivattyú igyekszik helyre állítani. Ez először a frissvíz tartály teljes tartalmának a biztonsági leeresztő szelepen keresztül történő átnyomásával jár, majd a szivattyú tovább dolgozik, de már "szárazon", és ez tönkremeneteléhez vezethet.
Téli üzemben lehetséges a fűtés működtetése akkor is, ha a bojlerben nincs víz. Ez azért érdekes, mert a nagy hidegben a csak alkalmanként használt járművekből az elfagyás megelőzése érdekében a vizet le kell ereszteni és újra beüzemelésükkor pusztán a fűtés miatt nem kell vízzel feltölteni. Télen figyelni kell arra, hogy az égéstermék kiömlőnyílásánál a kicsapódó vízgőz jégképződést okozhat, mely leszűkíti, sőt el is zárhatja a kiömlőnyílást. Másik veszélyforrás a tetőn elhelyezett kiömlőnyílás (kémény) esetén, hogy hóval eltömődhet. Ezért télen ún. kémény hosszabbítót kell felszerelni (30 cm-es változatban kapható), melyet természetesen menet közben le kell venni.
Gázüzemű fűtőberendezések mellett más megoldások is vannak. Legegyszerűbb esetben lakóautónkat fűthetjük elektromos kályhával, ha a szükséges energia rendelkezésre áll. Tapasztalat szerint a késő tavaszi - kora őszi hűvösebb éjszakákon, amikor a külső hőmérséklet nem megy 5-6 C° alá, egy 1-2 kW-os ventillátoros villanymelegítő képes egy átlagos lakóautóban a 17-18 fokos hőmérsékletet tartani. Komolyabb fűtésigény esetén elektromos olajradiátor is szóba jöhet. Egyes, a "gáz nélküli lakóautó" koncepció jegyében készült járművekben benzin vagy gázolaj tüzelésű fűtőrendszert alkalmaznak. Ez utóbbi előnye, hogy a jármű üzemanyagtartályából kapja a fűtőanyagot, annak beszerzésével, tárolásával nem kell külön törődni, csak a tankolások alkalmával kell a fűtés üzemanyag igényével is számolni.
Külön kérdés a lakóautók felépítményének fűtése menet közben. A jármű motorjának hűtőrendszeréről működő külön fűtőtestet szokás elhelyezni a nappali területén, ahol az utasok tartózkodnak. Ehhez a fűtőtesthez a vezetőfülke fűtésétől független, helyi szabályzószelep és fűtőventillátor tartozik. 2006. január 1. óta csak olyan járművekben szabad menet közben gázberendezést használni, amelyek megfelelnek bizonyos biztonsági előírásoknak. Ilyen pl. a Truma átfolyás figyelővel felszerelt SecuMotion nyomáscsökkentője, illetve a beépített szakadás védelemmel ellátott, hozzá csatlakoztatható nagynyomású gumigázcső. Mindkettőnek az a lényege, hogy esetleges gázvezeték vagy gázcső szakadásnál ezen berendezések biztonsági szelepei lezárnak, így meg-akadályozzák a gáz szabadba való áramlását. A SecuMotion több kivitelben kapható függően a gázvezeték mére-tétől (8 vagy 10 mm), illetve a gázátfolyási képességétől (0,8; 1,2 vagy 1,5 kg/h). A nagynyomású gumicsövek szin-tén többféle hosszúságban és csatlakozóval kaphatók, hogy az Európában használatos különféle gázpalackok csatlakozóira felszerelhetők legyenek. Indulás előtt egyébként célszerű a különböző országok helyi sajátosságai iránt érdeklődni, mivel a menet közbeni gázhasználat tekintetében az EU direktíváknál lehetnek szigorúbb helyi szabályozások. pl. Franciaországban akkor sem lehet 2006. előtt forgalomba helyezett lakóautóban menet közben fűteni, ha az a fenti SecuMotion rendszerrel van felszerelve.
A szabadidős járművek csak meleg víz előállítására szolgáló bojlerei 5-14 literes tartállyal készülnek, és gáz vagy elektromos fűtésűek. A gázkészülékek a tartályban lévő víz nélkül kb. 7 kg súlyúak, 30-70 C°-os vizet szolgáltatnak, az égőfej levegő kapcsolata (friss levegő, égéstermék) az oldalfal nyílásába szerelt rácson keresztül történik. Teljesen automatikusak, működésüket a lakótérből egy kezelőszerv segítségével lehet vezérelni. Áruk 600-650 €, melyet az opcionális 850 W-os elektromos fűtőbetét 170 €-val emelhet meg.Az elektromos bojlereket automatikus termosztáttal és túlmelegedés védelemmel szállítják. Súlyuk és áruk gázüzemű társaikénak csak kicsit több, mint fele, fűtőbetétjük 1 kW alatt marad, ezért már 6 Amperes csatlakozásról is biztonságosan üzemeltethetőek, viszont a víz felmelegítése elég hosszú időt vesz igénybe. Kaphatóak egészen kicsi villanybojlerek is 150 € körüli áron, 2-300 W-os fűtőbetéttel és mindössze 5 literes tartállyal, de ez már két személy számára sem elegendő zuhanyozáshoz, csak a konyha és mosdó igényeit tudja kielégíteni. A bojlerek és kombikazánok bojler része típustól függően maximum 2,5-2.8 atmoszférás nyomásra alkalmasak. Ezért az általában 5-10 atmoszférás "városi vízhálózat" közvetlenül nem, csak nyomáscsökkentőn keresztül csatlakoztatható a lakóautó vízrendszerére. Mivel a szabadidős járművek vízellátó rendszere tipikusan 1-2 atmoszférás nyomással dolgozik, csak tárolótartályos készülékek alkalmazhatóak (a háztartásokban kedvelt átfolyásos villanybojlerek nem, mivel a fűtőtestet bekapcsoló nyomáskapcsoló működtetéséhez nem tud elég nyomáskülönbség kialakulni).
BIZTONSÁGI SZEMPONTOK
A gázrendszer számos veszélyforrást rejt magában. A háztartásokban is jelentkező gázszivárgás és égéstermék visszajutás veszélye itt sokkal élesebben jelentkezik, mert a felépítmény térfogata kicsi, mindössze 15-25 m3, fele-harmada egy átlagos lakószobáénak. Ez is az oka, hogy pár éve a gázrendszer tömörségvizsgálatát (az elektromos hálózat érintésvédelmi felülvizsgálatával együtt) a jármű időszakos műszaki vizsgájának részévé tették. Ezen túlmenően különös gonddal kell eljárni a gázkészülékek üzemeltetésénél. Mindig figyelni kell az égéstermék biztonságos eltávozására, és nem szabad a gázrendszer elemeit és készülékeit (a palack csere kivételével) házilagosan megbontani, azt mindig szakemberre kell bízni (aki a művelet után képes a gáztömör-séget leellenőrizni). Különösen télen, amikor a legnagyobb fogyasztó, a fűtés folyamatosan üzemel, kell körül-tekintőnek lenni. Tanácsolható egy kombinált gázérzékelő telepítése a lakótérbe, mely nemcsak egy esetleges kívülről érkező támadás (altatógáz bejuttatása) esetén, de a gázrendszer üzemzavaránál is jelez.
Külön veszélyforrást jelent a gázrendszer menet közben. Csak a már korábban említett biztonsági szeleppel ellátott nyomáscsökkentővel szerelt járművek gázkészülékeit használhatjuk a forgalomban. A korábbi rendszerű járműben mozgás közben nem is engedélyezik a gázkészülékek üzemeltetését. A probléma nem normál körülmények esetén jelentkezik, hanem egy esetleges balesetnél. A szabadidős járművek felépítménye nagyon gyenge, már egy kis ütközés is komoly károsodást okozhat, és ennek során sérülhetnek a különösebb védelem nélkül vezetett gázcsövek. Amennyiben ezek nyomás alatt vannak, gázömlés következhet be, mely tűzveszélyt, rosszabb esetben gázrobbanás veszélyét jelenti. Ezért tanácsolható, hogy az ilyen járműveknél menet közben mindig legyen elzárva a gázpalack szelepe. Ezt például kompokon meg is követelik, és rendszerint behajózáskor rá is kérdeznek. A baleset során jelentkező gázömlés veszélyének csökkentése az oka, hogy a szabadidős járművekben acélpalackokat, vagy speciális nagyszilárdságú anyagból készült aluminium palackokat alkalmaznak.
Egy különleges ellensége van a szabadidős járművek gázrendszerének, mely különösebb veszélyforrást nem jelent, de működésképtelenné tehet egyes készülékeket. Ez egy pók fajta, mely kedveli a gázt, és a hosszabb-rövi-debb ideig leállított kocsik esetén előszeretettel költözik be készülékek fúvókáiba, és tömíti el azokat hálójával. Ellene nehéz védekezni, talán a szellőzőnyílások sűrű szövésű hálóval történő lezárása adhat megoldást. Ha megtörténik a baj, szakemberre kell bízni a készülék kitisztítását.
ÍME AZ ŐSELLENSÉG!
A házi zugpók sokszoros nagyításban.