VEZETETT LAKÓAUTÓS TÚRÁK

Az elmúlt években az elő- és utószezonban Európát járó kempinges mind több szervezett csoporttal találkozhat. Kezdettől fogva érdekelt ezen csoportok "működése", végül 2011-ben magunk is csatlakoztunk egyhez, hogy ezen a módon fedezzük fel Marokkót.
Jelen írásunk célja, hogy bemutassa a kempingezés ezen formáját, esetleg kedvet csináljon hozzá. Az itt leírtak döntően azon több tucat csoport életének megfigyeléséből adódnak, akikkel Európa legkülönbözőbb pontjain több kempingben általában egy-két éjszakát együtt töltöttünk, akik tagjaival és/vagy vezetőivel elbeszélgettünk. Természetesen saját tapasztalatainkat is felhasználjuk.

Az úticélokról az mondható el, hogy döntően a valamennyire is különlegesnek számító helyek és/vagy olyanok, melyek felkeresésére biztonsági, vagy más okokból (pl. távolság, nyelvi problémák) nehezen szánja rá magát a magányos vándor. Szempont az is, hogy az általában 2-4 hetes túrával jól be lehessen járni a területet. Kedvelt célpontok a szigetek (Szicília, Korzika, Szardínia), a távolabbi országok (Írország, Portugália, Skócia, Norvégia, Görögország), de Marokkó, vagy a Moszkva-Szentpétervár útvonal is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem szerveznek utakat Dél-Franciaország, vagy Toscana bejárására.

Az utakat nagyobb részt kempingklubok szervezik. A német DCC a kezdetektől sorszámozza útjait és már valahol 150 körül jár. A másik nagyon aktív szervező a holland ANWB, csoportjaikkal szinte mindenhol lehet találkozni. De éjszakáztunk már együtt dán és belga kempingklubos csoportokkal is. A szervezők másik csoportja a kempinges üzletben valahogy érdekelt szervezetek. Ezek közül a holland kempingkatalógus kiadó (ACSI) a legaktívabb, de indít csoportokat az előszezoni kedvezmények veteránja, a Camping Cheque is (mi egy ilyen csoporthoz csatlakoztunk). Ezen kívül vannak profit orientált (utazási irodák) és önköltséges (pl. baráti társaságok) magán szervezések is.

A résztvevők döntő többségben az elő- és utószezon legaktívabb kempingezői, a nyugdíjas párok. A programok általában ennek a korosztálynak az igényeihez vannak igazítva. A szervezők között senior klubok is vannak.
A csoportok döntő többsége húsz, vagy annál néhánnyal több egységből áll. Valószínűleg ez az az ideális létszám, melyet a csoportok vezetőinek még könnyű kézben tartani, ugyanakkor már gazdaságosan szervezhető az út (az elő- és utószezonban nem okoz gondot még egy kisebb kempingnek sem elhelyezni a csoportot, a kirándulásokon egy 45-50 fős autóbuszban, vagy 3 minibuszban elfér a társaság, egy kisebb étterem is képes fogadni a csoportot a közös étkezéseken, ez a létszám már ki tudja fizetni a vezető(k) és a szervezés költségeit, stb.). Természetesen találkoztunk már 8 egységből és ötvennél is több szabadidőjárműből álló csoporttal is. A legfrekventáltabb helyeken (Korzika, Szardínia, Szicília) előfordult hogy 2-3 csoport is megszállta a kempinget és kisebb helyek esetén ezért problémás, vagy megoldhatatlan volt a magányos vándorok elhelyezése.
A csoportok tagjai általában egyénileg mennek el a célterületre és térnek haza a túra végén. Ha kompolás van a túrán, nyilván a kedvezőbb csoportos ár okán ez is benne foglaltatik az árban.

A csoportok általában 3-4 napot maradnak egy kempingben, de ha a túra karaktere inkább pihenés, mint városnézés, vagy kirándulás gyakran egy hetet is eltöltenek egy helyben. A napi program megbeszélésére mindig az esti órákban szánnak időt, kb. fél órát. Itt ismertetésre kerül a következő nap programja és megbeszélik a tapasztalatokat. A csoportok döntő többsége egy nemzetiségű, így nyelvi problémák nincsenek a társaságon belül. Ha több nemzetiségű a csoport, a csoportvezetőnek kell képesnek lenni ezt áthidalni.

Az út előtt, általában már a jelentkezés periódusában, de legkésőbb az első ismerkedő megbeszélésen kiosztják a részletes programot. Ezt a következő napokra vonatkozóan általában kifüggesztik a csoportvezető lakókocsija mellett is.
Minden szervezett túrán a napok három csoportra oszthatóak. Vannak utazási napok, pihenő napok (ezeken esetenként fakultatív programokat szerveznek) és városnéző-kiránduló napok. Ezek aránya a túra jellegétől függően változhat. Ha a túra a kirándulásokra koncentrál, jó megoldás az egy utazási nap, két városnézős-kirándulós nap és egy pihenő-karbantartó, illetve fakultatív programokat kínáló nap.

Az utazási napokon általában nem konvojban halad a társaság. Egyes szervezők teljesen a résztvevőkre bízzák, hogy milyen útvonalon közelítik meg a célállomást, hol és milyen hosszan állnak meg, csak egy elég tág (2-5 órás) intervallumot adnak meg az érkezésre. Minden esetben az előző napi eligazításon adnak útvonaljavaslatot, ismertetik az út jellegzetességeit, az út során esetleg meglátogatásra javasolt helyeket, a bevásárlási lehetőségeket, a szóba jöhető pihenőhelyeket. Az előre átadott programfüzet is tartalmazhat térképet, vagy leírást a javasolt útvonalról. Az ANWB-nél, aki általában két vezetővel indítja csoportjait, az egyik vezető elsőnek, jóval a többiek előtt indul és a célállomás közelében útbaigazító táblákat helyez ki a csoport részére. A másik vezető viszont jóval a kempinget utoljára elhagyó kocsi után indul és mintegy utóvédként szolgál. Ennél a szervezőnél tipikus, hogy ütemezetten kell a kocsiknak indulni, általában negyed óránként 3-4-nek és valószínűleg kötelező útvonalterv van érvényben. Ritkán előfordul, hogy az utazási napokra is szerveznek programot (városnézést és/vagy közös ebédet). Ilyenkor a napi etap általában rövidebb és a program úgy alakul, mintha két utazási nap kerülne egymás mögé.

A programokhoz (városnézés, kirándulás) a szervező buszt biztosít. Ez a terepviszonyoktól függően lehet normál turista busz, minibuszok, vagy ha szükséges terepjárók. A szervezett programok általában egész naposak és vagy szerveznek közös ebédet, vagy adnak némi időt (általában egy-másfél órát), hogy a társaság tagjai vagy a magukkal hozott szendvicseket elfogyaszthassák, vagy beüljenek valahová egy rövid ebédre. A programokhoz általában biztosítanak helyi idegenvezetőt és ha kell gondoskodnak a tolmácsolásról.

A pihenő napokra szervezett fakultatív programok nagyon változatosak lehetnek. Masszázs, főzőtanfolyam extrém sportok és hosszan lehetne sorolni. Ezek díja általában nem foglaltatik benne az út árában, értük helyben kell fizetni.

Ez a forma a kempingezésnek egy teljesen különálló és érdekes módja. Mint mindennek ennek is vannak előnyei és hátrányai.

Legfőbb előnye, hogy aki nem szeret, vagy nem ér rá a túraprogram tervezésével bíbelődni, az kap egy kész programot és általában gazdagabbat, mint amit maga tud összeállítani. A helyismerettel rendelkező idegenvezetők jobban tudják, mit érdemes megmutatni, azt hogyan lehet elérni, sőt sokszor, - általában nem önzetlenül, - személyes kapcsolataikat is bevetik, nem kell alkalmanként külön foglalkozni azzal, hogy hogyan jutunk el a felkeresni tervezett helyre, hiszen a csoport busza ezt mindig időveszteség nélkül és gyorsan biztosítja. Az esetleges nyelvi problémákat is megoldhatja ez a forma.

Ugyanakkor ez egy nagyon kötött utazás. Olyan helyeket is fel kell keresni, ami nem érdekel és kimaradhatnak a programból olyan célállomások, melyeket szívesen meglátogatnánk. Nem lehet egy-egy érdekes dolognál leállni és kedvünkre nézelődni, mert azzal óhatatlanul a csoporttól történő leszakadást kockáztatjuk. Néha még a fényképezés is gondot okoz, arra pedig, hogy betérjünk egy üzletbe, ne adj' Isten vásároljunk valamit remény sincs.

Az elmúlt években talán kétszáz európai települést jártunk be térképpel a kezünkben. Ezek mindegyikében ma is többé-kevésbé kiismerjük magunkat. A csoportosan bejárt marokkói városokban viszont csak részletekre, - igaz nagyon sokra, - emlékezünk. A települések struktúráját, az összefüggéseket nem ismerjük, nem tudjuk merre van észak és merre dél. Azzal, hogy mint egy birkanyájat végigtereltek a nevezetességeken, elmondhatjuk, hogy nagyon sok helyen jártunk, de nem ismerjük ezeket a városokat.

Ezeken a csoportos utakon számos baráti kapcsolat alakul ki. Sokszor látni, hogy a csoportok kisebb-nagyobb társaságban töltik el az estéket, rendeznek szülinapi partikat és hasonlókat.

Összegezve ennek a formának is van létjogosultsága. Kinek-kinek egyéni habitusa, a célterület és nem utolsó sorban az anyagi lehetőségei alapján kell döntenie.