KRÉTA

Az ismertető 2015. évi személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás
Krétára a kompok a görög szárazföldről Athénból (Pireusz) vagy a Peloponnészoszi félsziget déli csücskéből indulnak. Az árak a két viszonylaton hasonlóak és elég borsosak, egy 7 méteres lakóautóért két személlyel oda-vissza több mint 500 eurót kérnek. Pireuszból ez egy kilenc órás út, de még a főszezonon kívül is napjában legalább két hajó indul, külön Chania-ba és külön Iraklion-ba. Sajnos mindkét irányban éjszaka közlekedik (este 9-kor indul) és nincs lehetőség a fedélzeten a lakóautóban aludni, de kérésre adnak villanyt. A másik viszonylaton a közeli Kithira sziget érintésével Kissamos-ba lehet eljutni. Errefelé csak heti egy-két járat közlekedik, és esetleg napokat kell várni Kithira-n. Ide Githio-ból vagy Neaopoli-ból, esetleg Monemvasla-ból indulnak kompok. Természetesen az Égei-tengeri szigetek felé is van pár viszonylat.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Kréta egy kelet-nyugat irányban közel 300 kilométer hosszú, míg a legszélesebb részen is csak alig 50 kilométer széles sziget. Szárazföldön igazi körutat nem lehet csinálni, mert a sziget nyugati harmadán nincs jól járható út a déli parton. 6-800 kilométeres autózással jól bejárható. A déli part mentén, ahol nincs út, part menti komppal lehet felkeresni azokat a helyeket, ahová az északi oldalról út vezet le.

Tekintettel a kompozás magas költségére, és arra, hogy az útviszonyok és a távolság miatt több napig tart odajutni (Budapesttől Pireusz 1500 kilométerre van a Belgrád - Nis – Szkopje – Thesszaloniki irányon többnyire autópályán), és ugyanennyi kell hazafelé, csak hosszabb túra, célszerűen egy görögországi körút keretében érdemes felkeresni. Magát a szigetet két-három hét alatt kényelmesen be lehet járni, ha strandolásra is szánunk időt. 

Kréta a mediterrán térség legdélebbi területe. Ennek megfelelően az időjárás május elejétől október közepéig kedvező, a kempingek jelentős része is így van nyitva. 

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Kréta, mint Görögország része, évtizedek óta kedvelt célpontja a kempingezőknek. Ennek megfelelően viszonylag szép számmal keresik fel a német, holland, újabban francia, de más nemzetiségű lakóautósok is. Május és június fordulóján minden meglátogatott kempingben találkoztunk jó pár külföldi lakóautóval, hazaival nem. 2015-ben az ország válsággal fenyegető pénzügyi helyzete miatt sok lakóautós turista maradt távol.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minősége nagyon vegyes, ez még a sziget fő közlekedési útjára, az északi parton végigmenő főútra is érvényes. Egyes helyeken (pl. Ierapetra-tól nyugatra) kimondottan rossz minőségű utakon kell autózzunk. Több helyen találkoztunk szépen felújított szakaszokkal (pl. Ag.Nikolaos és Ierapetra között). A hegyekben - és itt elsősorban a nyugati oldalra, a Chania-tól délre eső területre kell gondolni - nagyon keskeny és kanyargós, ugyanakkor csodálatos utakra lelhetünk.

Az útjelzések kielégítőek, bár zavaró, hogy alavetően görög karakterekkel írnak ki mindent. Főutakon ezeket a táblákat latin betűsek is követik, de ezek gyakran már túl közel vannak a keresztezésekhez. Mellékutakon általános a kétféle felirat alkalmazása ugyanazon a táblán. Zavaró, hogy a görög karakterek átírása nem teljesen egyértelmű, így a táblák feliratai nem biztos, hogy megfelelnek a térképeken, GPS-ben vagy útikönyvekben található elnevezéseknek. A KRESZ táblák azonosak a hazaiakkal. Új kiadású térkép mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást. 

5. Parkolás
A városok belső területein itt is nehéz parkolni, vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Az utak mentén nincsenek pihenő helyek, WC-vel pedig nem is találkoztunk.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, a hegyi utakon nagy körültekintéssel kell autózni. Elég sok turistabusz járja az utakat.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
Az ADAC katalógusa Krétán mindössze tíz kempinget sorol fel. A nagyobb internetes adatbázis is csak 13-at. Egy helyben beszerzett turistáknak készült térképen felfedeztem további 3-4 olyan kempinget, melyeket az előbb idézett források nem tartalmaznak. A kempingek kivétel nélkül a tenger közelében vannak, többségük közvetlenül a parton. Eloszlásuk elég egyenletes, így a turisztikai célpontok becserkészéséhez viszonylag könnyű megfelelő helyet találni, de mindig számolni kell 10-20, vagy akár több kilométeres autózásra/motorozásra. A kempingek jelentős része magánvállalkozás. A komfortra általában nem lehet panasz, de gyakori, hogy lelakott az infrastruktúra. Javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.

Néhány kempingben az ADAC CampCard-jára, néhány más helyen a nemzetközi kempingkártyára 5-10 %-os kedvezményt adnak. Ez utóbbit letétnek mindenhol elfogadják.

8. Turisztikai célpontok, fényképek
Az ókori romok közül a legjelentősebb Iraklion-tól tucatnyi kilométerre délre, a hegyek lábánál lévő Knósszosz. Az alig száz éve feltárt lelőhelyen a 3500 év előtti mínoszi kultúra emlékeivel ismerkedhetünk meg. Ehhez a helyhez kötődik a Labirintus, a Minotaurus és Ariadné mitológiai története. A helyet vitatott módon - egyes részletek vasbeton szerkezetek segítségével történt megerősítésével, freskók néhány részlet alapján történt újrafestésével - mutatják be. Eltérően az ókori görög romterületek többségétől ez nem vallási hely (szentély), hanem közigazgatási-gazdasági központ, fókuszában egy királyi palotával.

Knósszosz mellett jó három tucat kisebb jelentőségű archeológiai emléket találhatunk a sziget szinte minden sarkában. Ezek jelentős része az ókorból származik.

A középkor emlékeivel is találkozhatunk Krétán. Legjelentősebb bizánci emlék és a legnagyobb tiszteletnek örvendő szent hely a Rethymnon-tól mintegy 20 kilométerre délkeletre a hegyek között lévő Arkadiou kolostor. De rajta kívül harmincnál több kolostor húzódik meg a hegyek között vagy a tengerparton, többnyire a sziget középső és keleti részén. Jelentősek a velencei korból származó várak. A városlátogatások keretében legkönnyebb Rethymnon és Iraklion várait felkeresni, de szerveznek Kissamos-ból olyan hajókirándulást, mely érinti a Gramvoussa szigetet és a várat.

A települések közül kihagyhatatlan a már említett Iraklion, mely a sziget fővárosa. Pár szökőkút és templom mellett a városháza velencei stílusú palotája és a kikötő érdemli meg a felkeresést. Rethymnon-ban a vár mellett a régi kikötő medencéjénél a hangulatos éttermek sora és pár utcarészlet az óvárosban maradhat emlékezetes. De érdekes városnézés vár a látogatóra Chania-ban is. Különös gyöngyszem Ag.Nikolaos a sziget keleti részén, ahol a kétmedencés régi kikötő és az üdülőváros maradhat felejthetetlen. De számos kis hegyi falu is tartogat érdekességet. Ezek közül egyik Maraulas Rethymnon-tól délkeletre, ahol az ősi település nagy része maradt meg eredeti formájában. De mindenki találhat érdeklődési körének megfelelő régi falvakat. Ilyen Spili, a források falva, Ano Meros a Kedros hegységben, és sok más település.

Gazdag a természeti kincsek kínálata is. Legjelentősebb a Samaria-szurdok. Ide a sziget szinte minden pontjáról szerveznek túrákat. Chania-tól délre mintegy 45 kilométeres autóbuszozással lehet Omalos-ba, a Nemzeti Park 1230 méteren lévő bejáratához eljutni. Innen kell egy meredek, köves ösvényen leereszkedni a völgy mélyére, ahol a patakmedret jó harmincszor keresztezve lehet bejárni a szűk völgyet, mely hol 5-600 méter mély, hol mindössze 3-4 méter széles. A szurdok aljától kb. 4 kilométeres gyaloglással lehet elérni a tengert, ahonnan csak komppal juthatunk el közúti kapcsolattal rendelkező helyre. A 17 kilométeres gyaloglás - kisebb pihenők beiktatásával - kb. hét órát vesz igénybe, de az oda-vissza buszozással és kompozással legalább 14 órás a program. Akinek ez sok, az szervezett kirándulás keretében vagy saját szervezésben komppal eljuthat a szurdok alján lévő Ag. Roumeli-be és fizikai erőnlététől függő hosszúságú oda-vissza túrát tehet a szurdokban.

A Samaria-n kívül még jó fél tucat jelentős szurdok található a szigeten, feliben a déli parton, a Samaria környékén, feliben a sziget keleti végében. Ha valakinek túl nagy kihívás a Samaria szurdok bejárása, akkor a tőle 20 kilométerre keletre lévő Imbros szurdok ajánlható. Ide is szerveznek utakat, de a hírek szerint a szurdok aljában lévő étterem is biztosít buszt a felső bejárathoz. Maga a túra csak 7 kilométer és sokkal könnyebb, mint a Samaria. Hasonló túra tehető a Samaria és Imbros szurdokok közötti Aradena szurdokban.

A sziget egyetlen jelentősebb tava mintegy 20 kilométerre Rethymnon-tól nyugatra a Kournas tó  is érdekes célpont lehet.

Tucatnyi jelentősebb barlang és mintegy száz strand ígér élményt az érdeklődőknek. Ez utóbbiak közül kiemelhető a sziget délnyugati csücskében lévő Elafonissi fehér homokjával, az északnyugati oldalon lévő Ballos lagúna. Mindkettőhöz szerveznek utakat, utóbbi hajókirándulás keretében kereshető fel.

Nehéz feladat, de maradandó élmény az autózás a sziget több részén, elsősorban a hegyekben.
Különleges program lehet a Hersonissos közelében lévő Aqua Plus vízi park felkeresése. A környéken egy Labirintus is van.

9. Éjszakázó helyek
Nincs tudomásunk a kempingen kívül éjszakázásra vonatkozó szabályokról, nem sok nyilvános helyen éjszakázó lakóautót láttunk. De például a déli parton, Sougia kikötője mellett a homokos parton táborozott pár lakóautó. A katalógusokban vagy internetes adatbázisokban éjszakázásra is alkalmas lakóautó-parkolót nem találtunk.

10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Valamilyen vízvételi lehetőség minden kempingben van. Szennyvíz leeresztési és chem-WC ürítési lehetőség az általunk meglátogatott helyeken már nem mindenhol volt. Kempingen kívül ilyennel nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk.

11. Bankkártya elfogadás
Benzinkutaknál, kempingekben csak a nagyobb helyeken, a szupermarketek döntő többségében elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Majdnem minden településen található ATM.

12. Autópályák, díjak
Krétán nincs fizetős autópálya, az északi parton vezető út többnyire négysávos, néhol megfelel az autópálya kritériumainak, csak a kanyarok élesebbek, az emelkedők meredekebbek lehetnek a szokásosnál. Gyakori a sebességkorlátozás és sok állandótelepítésű radar van, melyeket előre jeleznek táblával. A déli part mentén haladó komp elég drága. A Samaria szurdok lábától (Ag.Roumeli) az első nyugatra eső első kikötőig (Sougia) az alig félórás úton a személydíj 8.5 euró.

13. Üzemanyagárak
Krétán az üzemanyagárak mintegy 10 centtel magasabbak, mint a szárazföldön. 2015 májusának és júniusának fordulóján literenként 1.30 euró körül járt a gázolaj ára. A különböző kutak között kisebb eltérések vannak.

14. Belépők
A jelentősebb műemlékeknél belépődíjat szednek, a tarifák hasonlóak a szárazföldön tapasztaltaknak. Az állami kezelésben lévő műemlékeknél viszonylag alacsonyabbak és van szenior kedvezmény, többnyire 50 %. A Knósszosz-i archeológiai parkba és a Reithymnon-i várba 3-3 euró a szenior jegy, míg az Arkadiou-i kolostorba a teljes árú belépő 2.5 euró. Chania-ból indulva a Samaria-szurdokhoz, és Sougia-ból vissza a buszért személyenként 20 eurót kell fizetni, mely magában foglalja a túravezetést is. A Nemzeti parkba 5 euró a belépőjegy, és a szurdok aljától további 8.5 euró a kompjegy Sougia-ig.

15. Bolti, vendéglői árak
Az élelmiszer árak a nagy szupermarket hálózatok boltjaiban kicsit magasabbak a hazaiaknál, és azonosak a szárazföldön tapasztaltakkal. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden megkapható. Némelyik kempingben van üzlet, többhöz tartozik étterem (taverna). Ezek ára elég borsos. Kissamos-ban ketten 50 eurót fizettünk egy görög salátából és sült halból álló vacsoráért, melyhez fél liter folyó bort ittunk.

16. Turista információk
Turista információs irodával nem sokkal találkoztunk. Azért a kempingekben és más helyeken (pl. szállodák portáján) lehet térképeket vagy némi tájékoztató anyagot szerezni. Ezek többsége a túrákat szervező cégek prospektusai. Egyes látványosságoknál (pl. a Rethymnon-i várban, de Knósszosz-nál nem) a belépőjegy mellé adnak térképet/ismertető anyagot.

17. Nyelvhasználat
Általában mindenhol beszélnek angolul és/vagy németül. A bolti eladókkal vagy az utcán járó emberekkel azért kisebb az esély ezeken a nyelveken szót érteni. Nehezíti a helyzetet, hogy görög betűket használó ország, de azért sok helyen a feliratok idegen nyelven is rendelkezésre állnak.

18. Szubjekív értékelés
Krétát mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki
- akár a tengerpartot, akár a magas hegyeket kedveli (bár ez utóbbiaknál nincs szálláslehetőség),
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a települések adta élményekre, a történelmi emlékekre,
- nyáron jól viseli a meleg időjárást, és
- vállalja a hosszú és költséges odajutást.
Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak repülőgépes túrát ajánlunk.