ROMÁNIA

Az ismertető 2013-as, személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás

Románia, mint szomszédos ország megközelítése egyszerű. A közös határszakaszon hét átkelési lehetőség kínálkozik. Hogy melyik átkelőt választjuk, erősen függ attól, hogy honnan indulunk, hová akarunk megérkezni. A két legelterjedtebben használt útvonal a Szeged-Nagylak-Arad és a Szolnok-Ártánd- Nagyvárad irány. Autópályán még nem juthatunk el Romániába.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Erdélyben (határtól határig) egy kb. 1500 kilométeres túrával az érdeklődésre számot tartó helyek nagy részét bejárhatjuk. Ha a Kárpátokon túli területeket - beleértve a tengerpartot és a Duna-deltát - is fel akarjuk keresni, ennek akár a duplájára is szükség lehet.

Tekintettel a közelségre, Erdélyt már egy hosszú hétvégére is megérheti felkeresni. Egy részletes bejáráshoz - ha csak Erdélyt vesszük célba, akkor is - több hétre van szükség. Az időjárás alapjában hasonló a hazaihoz, bár a hegyek között hűvösebb, a szezon elején és végén kimondottan hideg időre kell számítani. Általában május elejétől október közepéig kedvezőek a körülmények, a kempingek java része is így van nyitva. Július-augusztusban a nagy meleg és a szárazság lehet kellemetlen.

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Romániában alig néhány lakóautó járja az utakat, ezek szinte kizárólag mind külföldiek. Hollandok, franciák fordulnak elő leginkább a főszezonban.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minősége az egyik legkritikusabb kérdés Romániában. Autópálya alig van, és ezek sem alkotnak hálózatot. Elkészült Nagyszeben és Kolozsvár elkerülője, egy szakasz Temesvár és Arad között, a Pitesti-Bukarest-Cernavoda szakasz, régről megvan a Bukarest-Ploesti szakasz. Folynak az építkezések Déva és Nagyszeben között (az első részt Szászsebesig már át is adták, várhatóan 2014-re elkészül az egész) és Nagyvárad mellett az Észak-Erdélyi autópálya első szakaszán. A következő években EU forrásokból tervezik felgyorsítani a munkát, de a terep adottságai miatt az autópálya építés sok helyen elég nehéz és költséges feladat.
A főutak állapota elég vegyes, gyakran keskeny és egyenetlen felületű a pálya, sok a kátyú. Ehhez többnyire erős forgalom, sok kamion tartozik. A mellékutakra előzetes tájékozódás nélkül nem tanácsos betérni, gyakran nincs aszfaltburkolat, vagy az útminőség komolyan próbára teszi mind a járművet, mind vezetőjét. A kisebb településeken számolni kell azzal, hogy a belső úthálózat nincs aszfaltozva.

Az útjelzések kielégítőek, bár a lakott településekről kivezető utakat néha nehéz megtalálni. Új kiadású autóatlasz mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást. Erdélyben jó hasznát lehet venni egy kétnyelvű térképnek, mert az autóatlaszokban, GPS térképeken és Székelyföld kivételével az útjelző táblákon csak románul adják meg a helységneveket, és ezek az esetek többségében köszönő viszonyban sincsenek az általunk ismert magyar helységnevekkel. Nagyon hasznos, hogy az ideiglenesen kitett közlekedési táblákat az állandók fehér alapszíne helyett sárga alapszínnel különböztetik meg.

5. Parkolás
A városok belső területein itt is nehéz parkolni, a belvárosokban vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Az utak mentén alig van pihenő hely, WC-vel pedig talán nem is találkoztunk.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, csak a főútvonalak nagyon zsúfoltak, a hazai autósok a megszokottnál talán kicsit bátrabban előzgetnek. Nagyon sok teherautó és kamion járja az utakat. A leszanált és újraépített városokban sok a több sávos útvonal és a körforgalom. Nagyban segíti a közlekedést, hogy a jelzőlámpák többsége mellett a pillanatnyi jelzés színében egy visszaszámláló óra jelzi a váltásig hátralévő időt.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
Romániában nagyon kevés kemping van, a nagy kempingkatalógusok közül az ADAC mindössze 21-et, az ACSI 37-et sorol fel az egész országban. A bővebb internetes adatbázisokban is csak 60 körüli hely szerepel. A táborhelyek többsége Erdélyben található, a tengerparton mintegy tíz százaléka van, ezen túl szinte nincs is, Bukarestben is csak egyetlen egy.

Előszezoni kedvezményt egy-két kemping kínál, de az európai szinten nagyon alacsony árak mellett ennek nincs is különösebb jelentősége. A főszezonban is jellemzően 12-15 eurónak megfelelő összegért éjszakázhat egy lakóautóban két személy villannyal.

Ezért általában elég szerény színvonalú szolgáltatást kap a vendég. A kempingek egy része (Temesvár, Brassó) a szocializmus éveiből megmaradt hatalmas létesítmények, Brassó kivételével végtelenségig lerobbant állapotban. Több régi nagy kemping, mint Tusnádfürdő, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós be van zárva. A táborhelyek többsége falusi házak kertjében üzemel így-úgy kialakított vizesblokkal. Ezek közül a pozitív véglet Szováta, ahol egy szép családi ház kertjében, a gyümölcsfák között hangulatos és jól felszerelt kempinget alakítottak ki. Vegyes házasságok révén gyakori a külföldi, általában holland tulajdonos, de tapasztalatunk szerint ezek a helyek is színvonalukat illetően beleolvadtak a környezetbe. Máshol - például Segesváron és Félixfürdőn - olyan kempingnek nevezett helyeken aludtunk, melyek inkább egy kicsit komfortosabb camper-port-nak feleltek meg. Előbbit a városi strand parkolójában, a strand infrastruktúrájára alapozva, utóbbit a nyilvános parkoló egy részének elkerítésével alakították ki. Egyedül a Kolozsvár melletti Gyalu húsz éve újonnan épített és szintén holland tulajdonú kempingje felelt meg a kempingekről kialakított fogalmainknak.

Az erősáramú csatlakozások ritkán és ötletszerűen vannak kialakítva, érintésvédelmi relé nincs, egyéni kismegszakító csak elvétve fordul elő, a csatlakozódobozok eső elleni védelme sokszor nem megoldott. Van, hogy T dugókról vagy elosztókábelekről lehet csak az áramot vételezni. Volt kemping, ahol még földelt dugalj sem volt. Mindenképpen ajánlott legalább 50 méter kábellel útnak indulni, és javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.

8. Turisztikai célpontok, fényképek
Erdélyben nehéz ismeretlen vagy kevésbé ismert turisztikai célpontot megnevezni, hiszen nap, mint nap találkozhatunk szinte mindenhol tudósításokkal.

Ha mégis ki kell emelni valamit, az a több mint száz erődtemplom, melyek elsősorban a korábban szászok lakta területeken találhatóak. Kisebb részük rajta van az UNESCO világörökségi listáján, sok közülük EU, a többi helyi védelmet élvez. Legismertebb és legimpozánsabb a Prázsmárban (Prejmer, Brassó és Sepsiszentgyörgy között) található, de különleges a Szászfehéregyháza (Viscri, Segesvár mellett) határában, vagy Medgyes (Medias) belvárosában lévő is. Csak kis részük látogatható, célszerű előre meggyőződni a nyitvatartási időkről.

Természetesen több tucat ismert város (Temesvár, Arad, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, hogy csak a nagyobbakat említsük) sem maradhat ki egy hosszabb körtúra programjából. Ezek mindegyikében találhatunk érdeklődésre méltán számot tartó ismert és kevésbé ismert helyeket, nevezetességeket. Sétáink során számos szépen felújított, karbantartott épület mellett sok lepusztult műemlékkel találkozhatunk, de sok helyen folynak a helyreállítási munkák. Ez a vidék is sokat szenvedett az elmúlt évszázadokban, így eredeti állapotban nagyon kevés sokévszázados épület maradt meg. Ha már eljutottunk Brassóba, feltétlenül érdemes meglátogatni a román királyok nyári palotáját a Tömösi-hágó túloldalán Sinaia-ban és Törcsváron (Bran) a Drakulának tulajdonított, nagyon szép és hangulatos középkori várkastélyt. Érdemes betérni Barcarozsnyóra is, ahol a közeli hegy tetején egy érdekes, részben helyreállított középkori vár látogatható meg.

A természeti szépségek nagy része is közismert. Mindenki hallott a Békás- szorosról, a Gyilkos-tóról, a Tordai-hasadékról vagy a Szent Anna-tóról. Kevésbé ismert az ez utóbbi ikerkráterében kialakult Mohos láp vagy a Brassó melletti Hét létrás szakadék, mely az országút közelében lévő parkolóból egy egyórás sétával közelíthető meg. (2013-ban a létrák cseréje miatt nem volt látogatható, remélhetően a 2014-es szezonra végeznek a munkával.) A gyalogtúrázás kedvelői sok helyen találhatnak kedvükre való terepet. Ezek közül legkedveltebbek a Déli-Kárpátok hegyei Brassó környékén és a Fogarasi Havasokban. Ez utóbbi felkeresését megkönnyíti Európa egyik legnevezetesebb panorámaútja, a Transzfogarasi autóút. De szép túra vezet a Torockó (Rimetea) melletti Székelykő-re is.

Erdélyben nagyon sok a természetes só előfordulás. Ezeket évszázadok óta bányásszák. Mára több bányát turisztikai célból megnyitottak, illetve kialakítottak bennük légzőszervi betegségek gyógykezelésére alkalmas helyeket. A legismertebbek Parajd, Torda és Szováta.

A területen sok különböző gyógyforrásokra települt hagyományos fürdőhely található. Ezek egy része (Tusnádfürdő, Bálványosfürdő) elég lepusztult állapotban vegetál. Mások, mint Szováta, Torda megújultak és igen nagy forgalmat bonyolítanak.

9. Éjszakázó helyek
Romániában tudomásunk szerint nem szabad közterületen éjszakázni. Az ADAC Stellplatzführer-e nem jelez camper-port-ot az országban, a BOARDATLAS internetes adatbázisa is csak kilencet, mindegyiket Erdély területén. A helyek többsége kempingeket jelent. Néhány helyen, mint a Gyilkos-tó közelében vagy a Szent Anna-tónál van lehetőség az éjszakázásra, de ezek a helyek nincsenek katalogizálva, megtalálásuk szerencse és helyismeret dolga. A Székelyföldön panziók, magánházak kertjében van esély engedélyt kapni az éjszakázásra egy névleges díj ellenében.

10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Vízvétel a kempingekben általában megoldható, de chem-WC ürítési és szennyvíz leeresztési lehetőség már csak elvétve fordul elő. Kempingen kívül szervizponttal nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk. Gázpalacktöltési lehetőségről nem tudunk.

11. Bankkártya elfogadás
Nagyobb benzinkutaknál, kempingekben csak elvétve, a szupermarketek döntő többségében elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Majd minden településen található ATM.

12. Autópályák, díjak
Romániában nincs külön autópályadíj, viszont általános úthasználati díjat kell fizetni belépéskor a határon, mely 30 napra lakóautónak 9 euró. A nálunk használatos e-matrica rendszernek felel meg.

13. Üzemanyagárak
Az üzemanyagárak alacsonyabbak, mint itthon. Literenként 1.36-1.37 Euró volt augusztusban a gázolaj ára. A különböző kutak áraiban az eltérés nem jelentős.

14. Belépők
Erdélyben talán kevesebb helyen szednek belépőt, mint a nyugat-európai országokban. Az árak az ottaniakhoz viszonyítva kimondottan alacsonyak. Több helyen van szenior kedvezmény, ez általában 50 %-ot jelent. A szenior belépőjegy a Vajdahunyad várba 10, a nagyszebeni skanzenbe 7.50, a várostoronyba 2, a fogarasi várba 5, a két kastélyba Sinaia-ban 30, a törcsvári Drakula kastélyba 25, a prázsmári erődtemplomba 8, a Mohos-lápra 5, a parajdi sóbányába 22, a marosvásárhelyi Kultúrpalotába 10, a szászkézdi illetve szászfehéregyházi erődtemplomokba 2-2, a tordai sóbányába 12 RON. (1 RON = 69 HUF). Több nevezetesség, mint a gyulafehérvári Egyesülés Terme, számos templom, köztük a gyergyószentmiklósi örmény templom, látogatása ingyenes, csak esetleg illik adományt adni a vezetésért.

15. Bolti, vendéglői árak
Az élelmiszer árak a nagy szupermarket hálózatok boltjaiban a hazaiakhoz hasonlóak. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden megkapható. Még a nagyobb kempingekben sincs kenyér beszerzési lehetőség.

A nagyobb kempingekben vagy környékükön gyakran van snack-bár és/vagy étterem. Árakról nincs információ. 

16. Turista információk
Minden jelentősebb településen van turista információs iroda, ahol a település térképe ingyenesen megszerezhető és szóbeli tájékoztatást is adnak. Egyes helyeken programfüzet vagy ismertető is rendelkezésre áll. A térképek minősége erősen változó. Több helyen kávézók, újságárusok, panziók, szállodák recepciói is hivatalos információs pontok, melyek nem mindig felelnek meg ezen többletfeladatnak. A városokban csak elvétve találkozik az ember a látnivalókat ismertető táblákkal. Az utak mentén és a településeken belül esetenként útbaigazító táblák jelzik a nevezetességeket.

17. Nyelvhasználat
A kempingek recepcióin és a turistainformációs irodákban általában beszélnek angolul és/vagy németül, de sok helyen boldogultunk a magyarral is. Székelyföldön szinte mindenhol használhattuk a magyar nyelvet, de a nagyvárosokban (Temesvár, Nagyszeben, Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad) az utcákon már csak elvétve hallani magyar szót. A bolti eladókkal vagy az utcán járó emberekkel, ha a magyarral nem boldogulunk, alig van esély angolul vagy németül szót érteni.

18. Szubjekív értékelés
Romániát - és itt elsősorban Erdélyről beszélünk - mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki
- elsősorban a történelmi múlt emlékeit keresi,
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a városok adta élményekre,
- nyáron jól viseli a meleg időjárást,
- elfogadja a mérsékelten komfortos környezetet, a rosszabb útviszonyokat,
- számára szempont az alacsonyabb költség, és
- idő hiányában előnyben részesíti a rövid odavezető utat.
Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, az is szinte mindenhol találhat egy darabot történelmi múltunkból vagy valamilyen turisztikailag érdekes helyet.