MONTENEGRÓ

Az ismertető 2013. és 2015. évi személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás

Montenegróba alapvetően két úton lehet eljutni. A rövidebb, de nehezebb, és egyben sokkal szebb is - Szerbián át vezet: Belgrádig autópályán (fizetős, Szabadkától 7 és fél euró a díj lakóautóknak), majd Cacak érintésével Prijepolje (két ezer méteres hágót is meg kell mászni). Innen a célállomástól függően két lehetőség van: vagy a Lim folyót követve Bijelopolje- Mojkovac- Podgorica és tovább a tengerpart, vagy Pljevlján keresztül leereszkedni a Tara völgyébe, és a Durmitor Nemzeti Parkot érintve (Zabljak kb.1400 méter) Niksicen keresztül jutni el vagy a Kotori öböl partjára, vagy Podgoricába. A másik lehetőség Horvátországon keresztül - függően az itthoni indulási ponttól - akár 200 kilométerrel is hosszabb, de egészen Ploceig (Dubrovnik előtt kb. 80 kilométerrel) autópályán lehet haladni. Dubrovniktól az első montenegrói település, Herceg Novi már csak mintegy 40 kilométer. Természetesen Bosznia-Hercegovinán keresztül is el lehet jutni Montenegróba, például a Szarajevo – Srbinje – Niksic útvonalon.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Montenegró kis ország, területe csak egyhetede Magyarországénak. Ezért bejárásához nem kell sok kilométert teljesíteni. A tengerpart mindössze 120 kilométer hosszú. A belső részeken sem nagyok a távolságok. A tengerpartról a szerb határig mintegy 170 kilométer a távolság. Így az mondható, hogy 5-600 kilométer autózással az ország bejárható, de ennek akár csak a felét megtéve is eljuthatunk a legfontosabb nevezetességekhez.

Tekintettel arra, hogy az útviszonyok miatt legalább egy napig tart odajutni, és ugyanennyi kell hazafelé, egy hétnél kevesebbre nem érdemes odamenni, de ha a jó strandolási lehetőségeket is ki akarjuk használni, ennél többre van szükség. Lehet magában az országban is körutat tervezni, de felkeresése összekapcsolható egy horvát, albán vagy bosnyák túrával is.

A tengerparton az időjárás május elejétől október közepéig kedvező, a kempingek és camper-portok java része is így van nyitva. A hegyekben nyáron is hűvös van, éjszaka különösen. A gyorsan fejlődő idegenforgalom és a növekvő érdeklődés miatt főszezonban zsúfoltsággal kell számolni.

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Montenegrót egyre többen keresik fel lakóautóval, de a turisták többsége az apartmanokat veszi igénybe. Európa egyetlen országában sem láttunk még olyan sok helyről érkező járművet, mint Montenegróban. Az utakat járó személyautók között Portugália és Izland kivételével valamennyi európai ország képviseltette magát. A főszezonban Európa minden nagy és kis kempinges nemzete megjelent a kempingekben.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minőségére a tengerparton nem lehet panasz. A belső területeken már körültekintően kell kiválasztani az útvonalat. Az utóbbi években komoly eredményeket hoztak azok az erőfeszítések, melyeket a legfontosabb utak felújítására, gyakran új nyomvonalon történő újraépítésére tettek. Sok esetben még a legújabb kiadású térképek vagy GPS adatbázisok sem jeleznek minden változást. Feltétlenül javasolt, hogy az országot járó helyiekkel konzultálva válasszuk ki az utakat. Vannak helyek, ahol a pár év előtti útikönyv csak terepjáróval járható utat említ, ma széles, kiegyenlített meredekségű aszfaltúton a lakóautó hármas-négyes fokozatban elmegy. Ugyanakkor más helyeken, például a Shkoderi-tó déli partján, vagy a Kotori-öböl partján Kotor és a komp között olyan keskeny az út, hogy lakóautóval nem tanácsos megpróbálni.

Az útjelzések kielégítőek, a KRESZ táblák azonosak a hazaiakkal. Új kiadású térkép mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást.

5. Parkolás

A városok belső területein itt is nehéz parkolni, sok a fizetős rész de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Az utak mentén alig van pihenő hely, WC-vel pedig talán nem is találkoztunk.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, hegyi utakon nagy körültekintéssel kell autózni. Elég sok teherautó és kamion járja az utakat.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
Az ADAC katalógusa Montenegróban mindössze tíz kempinget sorol fel. A nagyobb internetes adatbázis is csak ennek dupláját. A kempingek közel háromnegyede a tengerparton van, ötöde a Durmitor Nemzeti Parknál, és mindössze három található elszórtan az országban. A kempingek jelentős része kis családi vállalkozás a lakóház kertjében. A komfort több helyen csak a minimális, chem-WC ürítővel csak ritkán találkozhatunk, még a nagy helyeken is jellemző, hogy kevés a WC és zuhanyzó. Az erősáramú csatlakozások ritkán és ötletszerűen vannak kialakítva, érintésvédelmi relé nincs, egyéni kismegszakító csak elvétve fordul elő, a csatlakozódobozok eső elleni védelme sokszor nem megoldott, van, hogy T dugókról, vagy elosztókábelekről lehet csak az áramot vételezni. Mindenképpen ajánlott legalább 50 méter kábellel útnak indulni, és javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.

Az elmúlt években megnyitott pár olyan táborhely (pl. motelek parkolójában), melyet ugyan kempingnek titulálnak, de infrastruktúrája nem igazán felel meg az elvárható minimális szintnek sem.

Néhány kempingben elfogadják az előszezoni kedvezményt nyújtó kártyák valamelyikét, de az alacsony árak miatt ezeknek nincs igazi jelentősége. A nemzetközi kempingkártyát letétnek mindenhol elfogadják, sőt vannak helyek, ahol 5-10 % kedvezményt adnak rá.

8. Turisztikai célpontok, fényképek
A köztudatban Montenegró, mint a horvát tengerpart folytatása él. Ez igaz a tengerpart nagyobbik részére, de sokkal többről van szó. Herceg Novitól Ulcinjig meredek hegyek alatt meghúzódó öblök sora a part, csak errefelé már nincsenek szigetek a part előtt. Ulcinjnál elfogynak a hegyek és egy keskeny síkság előtt mintegy 15 kilométer hosszú egybefüggő homokos part várja a strandolni vágyókat. A sziklás partok mentén vannak a legismertebb történelmi települések (Herceg Novi, Kotor, Budva, Bar és végül Ulcinj), melyek ma egyben a legkedveltebb üdülőhelyek is. Közöttük számos jól ismert kisebb üdülőhelyet találhatunk, mint Stari Grad, Sv. Stefan vagy Sutomore. A homokos part déli végében, az albán határnál van a nudista telepéről nevezetes Ada Bojana.

Külön nevezetesség a Kotori-öböl, mely Európa legdélebbi fjordja. Az öböl bejáratánál egy erődsziget (Mamula), az öböl mélyén, Perast partjai előtt két templomsziget, a nyilvánosság elől elzárt Szent György sziget, és a mesterségesen épített Szirti Madonna sziget teszi színesebbé a képet.

Montenegró, mint a nevében is jelzi (Crna Gora, Feketehegyek) nemcsak a tengerpartról szól. Aki nem látogatja meg az ország belsejét, nem járt Montenegróban. Ezen a területen elsősorban a vad, hegyes vidék adja a látnivalót, de a tengerparttól nem messze lévő Cetinje, az ország történelmi fővárosa is megérdemel egy látogatást. Különleges célpont a Podgorica - Niksic főút közelében, a völgy túloldalán található Ostrog kolostor. (Vigyázat! Lakóautóval a rossz minőségű és keskeny úton a nagy forgalom miatt nem tanácsos megközelíteni! Vegyünk igénybe taxit!)

Természeti szépségek között legnevezetesebb a Durmitor Nemzeti Park, mely télen a síelés, nyáron a hegyek és a raftingolás kedvelőinek paradicsoma. Az 1400-1600 méter magas fennsíkból egy kb. tíz kilométer átmérőjű hegység emelkedik ki 48 darab kétezer méternél magasabb csúccsal, közöttük 18 kisebb-nagyobb tó húzódik meg. A hegységet négy komolyabb kanyon határolja, közülük a Tara-völgy a legjelentősebb, mely a Colorado Grand Canyon-ja mögött a második legnagyobb a Földön. A Tara mindössze 1-2 kilométer széles, de ezer méternél is mélyebb V alakú völgy alján folyik. Viszonylag csendes folyó, rajta rafting túrákat szerveznek. A leghosszabb 86 kilométeres túra nyomvonalán mindössze 200 métert esik a víz. A nemzeti park központi településén, Zabljakban négy kisebb kemping is található.
gallery}stories/orszag/montenegro/montenegro3/{/gallery}
Jelentős kirándulási célpont még a Tara felső folyása közelében lévő Biogradsko Gora Nemzeti Park az azonos nevű tóval. Itt a tó partján egy szerény felszereltségű kemping is várja a látogatókat.

Érdekes célpont lehet az Albániával határos Shkoderi tó déli partja, (itt egy kemping is található, de az út sajnos nagyon keskeny, lakóautóval nem ajánlott behajtani), vagy az ország keleti csücskében lévő Plavsko jezero, ahol szintén van egy kemping, csak a főutak kerülik el a vidéket.

A montenegrói hegyekben az autózás is egy turisztikai élmény. Ilyen a Podgorica-ból Mojkovac felé, a Moracka völgyében, vagy a Tara felső folyása mellett vezető út. De ide sorolhatjuk többek között a Lim folyó völgyét Bijelo Polje-tól a szerb határig és azon túl, vagy a Podgorica-ból Niksic-en keresztül Zabljak-ba vezető hegyi utat, vagy a Piva folyón kialakított víztározó mentén vezető utat.

9. Éjszakázó helyek
Nincs tudomásunk a kempingen kívül éjszakázásra vonatkozó szabályokról, nem láttunk nyilvános helyen éjszakázó lakóautót, igaz, kevés lakóautó járja az utakat, azok is inkább csak a tengerpartot.

10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Valamilyen vízvételi lehetőség minden kempingben van. Szennyvíz leeresztési és chem-WC ürítési lehetőség az általunk meglátogatott helyeken csak elvétve volt. Kempingen kívül ilyennel nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk. A katalógusok kevés éjszakázásra is alkalmas lakóautó-parkolót sorolnak fel. Azok egy része a tengerparton van, több közülük valamelyik kempinghez kötődik. A Tara hídnál lévő raftingcenter parkolójában egy kényelmes camper-portot alakítottak ki tíz kocsi számára (egy éjszakára 12 euró), de a Biogradsko Nemzeti Park bejáratánál lévő, szintén szépen kialakított hely évek óta zárva van (2015-ös adat!). Gázpalacktöltési lehetőségről nem tudunk.

11. Bankkártya elfogadás
Benzinkutaknál mindenhol, kempingekben csak a nagyobb helyeken, a szupermarketek döntő többségében elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Majd minden településen található ATM. Az országban az euró a hivatalos fizetőeszköz.

12. Autópályák, díjak
Montenegróban nincs autópálya, egyedül Podgorica környékén található pár tucat kilométernyi négysávos út. Útdíjat egyedül a tengerpartot (Sutomore) Podgoricával összekötő alagútnál szednek. Itt a lakóautóért 5 eurót kérnek. A Kotori-öblöt átszelő kompon 9 euró a tarifa.

13. Üzemanyagárak
Montenegróban az üzemanyagárak valamivel alacsonyabbak, mint itthon. Literenként 1.09-1.12 euró volt 2015 augusztusában a gázolaj ára. A különböző kutak egységes árakat alkalmaznak.

14. Belépők
A jelentősebb műemlékeknél belépődíjat szednek, a tarifák nem túl magasak. Herceg Novi vár 1 euró, Kotor katedrális 2 euró, Budva citadella 2 euró, Ulcinj vármúzeum 1 euró, Stari Bar vár 2 euró. Szenior kedvezmény nincs. A nemzeti parkokban is szednek belépti díjat, a Durmitor NP és a Biogradsko Gora NP esetében az egynapos jegy 3 euró személyenként, de csak a fontosabb belépési helyeken, pl. a Crna jezeronál, a Susica kanyonban, vagy Biogradsko jezero-hoz vezető úton van személyzet a beszedésre. Perastból a Szirti Madonna szigetre motoros hajóval kettőnket oda-vissza 10 euróért vittek, a Durmitor hegység körüli 6 órás terepjárós túráért kocsinként (max négy fő) 100 eurót kértek, míg a rövid rafting túra a Tarán személyenként 46 euróba került.

15. Bolti, vendéglői árak
Az élelmiszer árak a nagy szupermarket hálózatok boltjaiban talán kicsit magasabbak a hazaiaknál. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden megkapható. A nagyobb kempingekben sincs üzlet, egyes helyeken azért kenyérbeszerzésre van lehetőség.

A nagyobb kempingekben vagy környékükön van snack-bár és/vagy étterem. Az utak mellett is kevés étteremmel találkozik az ember. Árakról nincs információ.

 

16. Turista információk
A turisztikailag frekventált jelentősebb településeken van turista információs iroda, ahol a település térképe ingyenesen megszerezhető, és szóbeli tájékoztatást is adnak. Egyes helyeken programfüzet vagy ismertető is rendelkezésre áll. A városokban csak elvétve találkozik az ember a látnivalókat ismertető táblákkal. A Durmitor Nemzeti parkban van látogatóközpont.

17. Nyelvhasználat
A kempingek recepcióin és a turistainformációs irodákban sem mindenhol beszélnek angolul és/vagy németül. A bolti eladókkal vagy az utcán járó emberekkel alig van esély ezeken a nyelveken szót érteni. Nehezíti a helyzetet, hogy Montenegró elvileg cirill betűket használó ország, bár mind több helyen a helyi nyelvű feliratokon is már a latin karaktereket használják.

18. Szubjekív értékelés
Montenegrót mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki
- akár a tengerpartot, akár a magas hegyeket kedveli,
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a települések adta élményekre, a kevésbé ismert célpontokra,
- nyáron jól viseli a meleg időjárást (tengerparton) és
- vállalja a kevésbé komfortos környezetet.
Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, az is a tengerparton szinte mindenhol találhat valamilyen turisztikailag is érdekes helyet.